Tavaly a forgatás idején néhány kritikus/újságíró kapott meghívást, hogy bekukkanthassanak a kulisszák mögé, és akkor készíthettek interjúkat/beszámolókat erről az alkalomról, de a lelkükre kötötték, hogy ezeket majd csak akkor hozhatják nyilvánosságra, ha a produkció vezetői megengedik nekik. Nos, úgy tűnik lassan elkezdték megjelentetni ezeket az anyagokat, ugyanis a Page To Premiere oldalon megjelent egy interjú Dylannel, amit még tavaly a forgatáson készített vele az oldal egyik szerkesztője. Sok érdekes dologról esik szó benne, így érkezik a fordítás, és mivel igen hosszú, így két részletben hozom. Következzen az első rész. :)
Te jelentkeztél erre a munkára, vagy felkértek téged?
Mint minden esetben, ezért is mennem kellett meghallgatásra. Elsőnek a casting rendezővel találkoztam, mint mindenki más. Aztán másfél hónapig semmi hírt nem hallottam felőlük, mert Wes szerint túl MTV-s volt a hajam. Ezt gondolta, ami igazán vicces. Aztán látott rólam egy másik képet normális hajjal, és visszahívott, onnan pedig ment a munka magától.
Tehát a hajad miatt majdnem elvesztettél egy munkát?
Igen! Hát nem vicces, hogy ilyen megtörténhet?
[Will Poulter elsétál mellettük és odakiált: "Szeretlek, Dylan!"]
Ő Will, a barátom. Valakivel össze kell barátkoznod, miközben dolgozol. Kicsit olyan, mint a börtön, amit itt csinálunk.
Will karaktere tulajdonképpen az ellenséged a filmben. Jól szórakoztatok azon, hogy szemétnek kellett egymással lennetek?
Igazából kényelmetlen volt. Viccesek vagyunk. Például, amit ma este csináltunk, birkóztunk. Gonosz és mogorva. Ő a filmben az ellenség, én pedig a főszereplő. Wes mindig azt mondogatja, hogy olyanok vagyunk, mint az érem két oldala. Verekedés közben minden egyes mozzanat után megkérdezi, hogy jól vagyok-e, mire én visszakérdezem ugyanezt, mire azt feleli, hogy jól van, de épp az előbb megütötte a bokámat, mire én azt válaszolom, hogy a bokám rendben van, de mi a helyzet az ő könyökével. Az egész annyira nagyszerű, a kamerákon kívül igazán jó barátok vagyunk. Aztán a forgatáson szemétnek kell lennünk egymással. Ez mindig is fura volt a színészkedésben.
Van egy jelenet, ahol a karaktered beleszalad az útvesztőbe, hogy feláldozza magát a barátaiért. Te megtennéd ugyanezt a barátaidért?
Mikor elgondolkozom ezen, akkor egyből magam elé képzelem, és egyértelmű a válasz. Ösztönösen támadok neki bárkinek, aki bántja a barátaimat, elég gonosz módon. Mintha gyilkolni készülnék. [Nevet.] Nem, de azért elég védelmező vagyok azokkal, akiket szeretek. Az önfeláldozás egy teljesen más dolog. Nem hiszem, hogy ilyen a való életben gyakran megtörténne. Ez egy alapvető ösztön, vagyis talán megtenném. Ha egyszer ilyen helyzetbe kerülök, akkor meglátjuk.
Thomas hogyan rázza fel az állóvizet a csoportban az érkezésével?
Mikor Thomas megérkezik a Tisztásra, az ottani emberek már berendezkedtek. A túlélésre rendezkedtek be. Építettek egy helyet, ahol élhetnek, és próbálják olyan kényelmessé tenni, amennyire csak lehetséges. Mikor Thomas megérkezik, ő ösztönösen másmilyen. Számára a túlélés nem élet. A többiek eltöltenék itt az egész életüket, de Thomas nem ezt akarja, sem magának, sem senki másnak. Ki akar innen szabadulni, és inkább a halált választaná ahelyett, hogy örökre itt ragadjon ebben a börtönben, aminek érzi ezt a helyet. Ez a változás lesz az oka mindennek. Ironikus, hogy pont ez fogja aktiválni az útvesztőt és a Siratókat. Mikor az útvesztőben rátalál valamire, és megöl egy Siratót. Ez nyitja majd ki a kapukat, és emiatt indulnak be a dolgok.
Szerepeltél a Teen Wolfban, és a The First Time című filmben. Van rajtad bármilyen nyomás, amiatt, hogy most te vagy a főszereplő, tulajdonképpen a film hőse?
Igen, igen, a nyomás mindig itt van. Mindig tisztában kell lenni azzal, hogy mit csinál az ember. Nem érzem úgy, hogy nekem kellene lennem a vezetőnek vagy valami, nem kell magamhoz ragadnom az irányítást. Szerintem nagyszerű színészek dolgoznak a filmen, így nem érzem, hogy azt kellene tennem. Néha még kételkedem is magamban. Én csak egy ember vagyok, aki próbál színészkedni, és néha az is túl sok lehet. De a nap végére mindig elismerem azt, amit csináltunk. Tetszik a film, amit csinálunk és szeretem az embereket, akikkel együtt dolgozok. West, a főnököket, és mindenkit a csapatban. Csakis az élményekre koncentrálok és arra, amit csinálunk. Szerintem ezzel a hozzáállással lehet elérni a legjobb teljesítményt.
Mennyiben volt más Wes Ballal dolgozni, mint előtte a többi rendezővel?
Ő a leglazább ember a világon. Még nem dolgoztam olyan rendezővel, aki ilyen őrült lenne. Kifejezetten jó tapasztalataim vannak azokkal a rendezőkkel, akikkel ezelőtt dolgoztam, részben ezért is kaphattam meg ezt a munkát. Hogy kapcsolatot tudj teremteni, és meg legyen köztetek a rendezővel az összhang, egy nagyon fontos kulcs eleme a munkának. Wes fantasztikus. Mindig felkészült, ami fontos egy ilyen beosztás esetében, amiben mi dolgozunk. Rajzolt egy útvesztőt, és minden ott van a fejében, amit éppen csinálunk, olyan is, ami ebben a filmben még benne sem lesz. Mindezt magának csinálja, hogy megértse ezt a világot kívülről belülről egyaránt. Jobban érti, mint bárki más. És mint ember, Istenem, beszéltél már vele? Olyan menő, olyan nyugodt, szerintem semmi nem idegesíti fel. Magabiztos és csendes, de nem nagyképűen. Mindig tudja mit akar. Nagyszerű fickó és szerintem igazi sztár lesz belőle.
Forrás
* Az interjú második része holnap érkezik. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése