Beszámoló a Wonderconon kiadott jelenetről

A Wonderconon leadtak egy új előzetest és egy rövid jelentet is a filmből. Ebben a bejegyzésben az egyik szerencsés rajongó beszámolóját olvashatjátok a JELENETRŐL.
A beszámolóját az előzetesről ITT olvashatjátok el.

Ez a jelenet elképesztő volt. Mielőtt elkezdődött, a rendező Wes Ball elmondta, hogy meg akarta mutatni azt a fontos tényt, hogy az útvesztő mindig változik és, hogy ezért olyan nehéz megtalálni a kiutat. „Látni akartam ezt a változást!” – mondta Wes izgatottan. A jelenet azzal a képpel kezdődött,  amit fent láthattok.

A jelenet Minho-val és Thomassal kezdődik, akik egyre mélyebben vannak az alagútszerű részében az útvesztőnek. „Mi ez a hely?” – kérdezi Thomas. Egy kör alakú nyílásból piros fény világít ki, ami valamilyen szkennelőnek tűnik. (Cassie megjegyzés: Az Alkotók észrevették, hogy ott vannak.) „Siratók?” – kérdi Minho. (Cassie megjegyzés: Siratók vannak a közelükben) Hamar rájönnek, hogy minél hamarabb el kell tűnniük onnan, mert zárulnak a falak. Szóval, ahogyan a cím is sugallja, FUTNIUK kell. A cím kifejezetten találó, hiszen a két szereplőnek 100%-os sebességgel kell futnia az életéért az egész jelenet során. Minden hatalmas a filmben és kitárul a világ, amit James megalkotott.

Kisebb falak bukkannak fel az alagútban és kijutnak erre a helyre, ami tele van fém darabokkal. Ebből láthattuk egy részletet az első előzetesben is:

A fémdarabok elkezdenek forogni és Minho átjut rajtuk, de Thomas elszámítja magát. Ő nem tudott elég gyorsan futni és csak akkor ér oda, amikor már elfordult a darab és tömör fallá alakult, de begyorsít és sikerül átjutnia egy másik oldalon. Minho és Thomas összeütköznek, megragadják egymást és elbotlanak a stressz és az adrenalin miatt. Hatalmas falak kezdenek leesni és vagy víz, vagy törmelékdarabok állják el az útjukat. Felmásznak a falra, egy folyosóra, ami két beton között van és átfészkelik magukat rajta, mikor leesik egy faldarab, de odaát már minden csendes. Az alagútban lévő folyosót körbefogó két betonfal ezután összeomlik, vagyis ha nem lettek volna elég gyorsak összezúzta volna őket. Minho és Thomas a földre esnek, rémülten egymásra néznek, majd egy imádni való Dylan O’Brien-féle momentum következik, ami engem Stiles-ra emlékezetet; Thomas háttal szétterül a földön és csak nyögni tud a sokk miatt. A közönség nevet, „Haver ez erős volt” – árulkodik erről a testbeszéde és mi egyetértünk vele.

Forrás: [x]