Wes Ball Az Útvesztő megalkotásáról

Az insidemovies.ew.comnak sikerült egy interjút készítenie Az Útvesztő film rendezőjével Wes Ballal, aki ennek keretében részletesen beszélt arról, hogyan alkotta meg az Útvesztőt.

(megszenvedtem ezzel a fordítással, nagyon nem fekszenek nekem ezek az effektes meg számítógépes dolgok :D)

Amikor Wes Ball befejezte Az Útvesztő olvasását, amely az első könyv James Dashner hatalmas sikerű trilógiájának és arról szól, hogy egy csapat tini fiút rejtélyes körülmények között „bebörtönöznek” egy hatalmas falakkal körülvett és megszökni lehetetlennek tűnő Útvesztőbe, egyből azon kezdett el járni az agya, hogy miként festhet a James Dashner által megalkotott világ. Ekkor még nem kapta meg a rendezői posztot, de egy olyan embertől, aki jártas a vizuális effektek világában ez természetes volt.

„Elmentem és előkerestem néhány 3D eszközt, amit a Ruinnál is használtam.” Ball azt mondja, ezzel a 2012-es rövidfilmjével érkezett meg a posztapokaliptikus világba. „Ez a kis darab volt az én nyitásom a világba: egy koncepció egy gyerekről, aki a napsütésben áll ezek a hatalmas falak között. Olyan volt, mint a Legyek Ura. Sötét, éles és piszkos.”

Az Útvesztő egy történet egy csapat fiúról, akik a Tisztáson élnek, ez pedig egy ellenséges Útvesztő közepén van, amely nyüzsög a halálos, űrlényszerű Siratóktól. A fiúk - akik minden hónapban új tagot köszöntenek maguk között - egy stabil társadalmat építettek ki. Amikor a lázadó Thomas megérkezik, az addig kiszámítható Útvesztő hirtelen szeszélyesen kezd viselkedni és az, hogy megtalálják a kiutat egyre sürgetőbb lesz.

A több száz millió dolláros YA adaptációkkal ellentétben, a kis költségvetésű filmek készítőinek keményen kell dolgozniuk, hogy kitűnjenek, különösen ilyen gazdagon kidolgozott képi világ esetében. Íme az, hogyan keltette életre James Dashner trükkös világát Wes Ball és a csapata.

Ball azzal kezdte, hogy lerajzolta a saját elképzelését az Útvesztőről.

„James úgy írta le, hogy az útvesztő olyan, mint egy rakás doboz egy térré alakítva.” – mondta Ball – „Jött ez az ötletem, ami jó lehet, hogy az Útvesztő olyan, mint egy óra tükörképe, ami visszaszámol.” Ball nagyon szerényen nyilatkozott a művészi bátorságáról, amivel virtualizálta és megteremtette az egész világot, de még ezek a rajzok is olyanok, mint egy mini-modellek, amelyeket a fiúk hoztak létre a felfedezéseik alapján.

A korlátozott költségvetés ellenére Ball teljes szívvel magáévá tette azt a kihívást, hogy minél reálisabban keltse életre a Útvesztőt. „Olyannak akartam megcsinálni, hogy az hihető legyen és ne csak varázslatnak tűnjön.” – mondta – "Ez nem egy Harry Potteres Útvesztő. Amennyire csak tudtuk a „földön tartottuk” a dolgot."

A falak magasságával kezdtük. A könyvben 400 láb (jó matekosok elő, ez menyi méterben? 124?) magasnak vannak leírva. „Amikor elkezdtem a tervezést, meg tudtam volna tervezni 400 láb magasra is a falakat, de amikor ebbe belegondoltam rájöttem, hogy nem illenének a képernyőre. Ez nem lenne egy izgalmas felvétel.” – mondta – „Végül olyan 100-150 (31-47 méter?) lábnál maradtunk, ami teljesen elég ahhoz, hogy úgy érezzük, mintha egy börtönben lennénk, de nem olyan nagyok, hogy az egész film alatt rá figyeljünk. Az Útvesztő sokkal ijesztőbb és impozánsabb úgy, hogy tudjuk, hogy teteje is van.” 

„Biztosra akartam menni, hogy sokoldalú legyen az Útvesztő.” – mondta Ball, aki kitalálta a logikáját és a kinézetét az Útvesztőnek, amint éppen kifelé haladunk a közepétől. „Ahogy közeledünk a Tisztáshoz minden nagyon organikus, benőtt és betonos; aztán fémessé alakul, és ahogyan kifelé haladsz, úgy érzed, mintha az Útvesztő gépezetét látnád. Olyan, mintha egy gépbe lépnének.”

Dashner azt is írta az Útvesztőről, hogy soha nem veszi fel kétszer ugyanazt az alakot, ami egy szép és provokatív gondolat a könyvben, de Ball egy ésszerű magyarázatot akart, hogy miért van ez így. „Nem akartuk, hogy a falak csak össze-vissza mozogjanak értelem nélkül” – nevet Ball – „Ekkor mondtam el az ötletemet erről a mintázatról [nincs a képen]. Ez arra a Plinko játékra emlékeztet a ’ The Price Is Right’ játékból."

Valószínűleg a leginnovatívabb ötlete Ballnak az volt, hogy ahol csak tudta a hitelességet választotta, persze nagymértékben az effektekre támaszkodva. Ball nem zárkózott el a zöld hátteres forgatástól, de a Tisztás tényleg létezett Baton Rouge-ban, Los Angelesben. Megépítették a kunyhókat és az egész környezetet, ahol a fiúk élnek. Ball talált egy lerombolt hotelt, ahol összetákolták a mini Útvesztőt, hogy valódi fényben forgathassanak és valódi beton előtt. És ahol ki tudták alakítani, hogy úgy tűnjön, mintha az Útvesztő egy kis része lenne, Ball kísérletezni kezdett a kamera szögekkel és néhány bonyolultabb hajszát sikerült úgy felvenniük, mintha azt az Útvesztő különböző sarkaiból nézhetnénk.

„Azt akartam, hogy igazi izzadság legyen az arcukon.” – mondja Wes és ez nem volt nehéz feladat. Volt, hogy nagyon meleg volt és ők órákat rohangáltak. Ez remek volt, de ugyanakkor nehéz és kemény feladat is.

Forrás: [x]