Most érkezett el az újraolvasás kezdetének ideje, és remélem minél többen tartatok velünk, hisz azért a film előtt még egyszer nem árt egy újraolvasás. A korábbi napok újraolvasási anyagait ITT tudjátok visszaolvasni.
Figyelem! Az újraolvasós bejegyzések természetesen SPOILER-esek lehetnek azoknak, akik még nem olvasták ezelőtt a könyvet!
ÚJRAOLVASÁS 7. NAP: 36. fejezettől-39. fejezetig (241.-270. oldal)
Tartalom: Thomas és Brenda ismét bajba kerül, mikor három Buggyant ront rájuk és erőszakkal magukkal viszik őt az esti partijukba. Másnap lekötözve ébrednek, és a Buggyantak ki akarják szedni belőlük az információt, hogy kik ők és mit csinálnak itt. Szerencsére Minho és a többiek időben érkeznek, így megmentik Thomast és Brenda-t, leszámolnak a fogvatartóikkal. Mielőtt azonban tovább állhatnának, az egyik Buggyant meglövi Thomast.
Idézetek:
A Buggyantak erőszakkal viszik magukkal Thomast és Brenda-t:
"- Mindketten éretlen kölykök vagytok. Itt az idő, hogy tanuljatok valamit a való életről. Itt az idő, hogy szórakozzatok egyet! Ezennel hivatalosan is meghívunk a partira! - Az utolsó mondat minden egyes szavát nagy körültekintéssel ejtette ki, és a hangja meg a viselkedése nélkülözött mindenfajta kedvességet.
- Köszönjük, de nem - mondta Brenda.
Szőke Herceg előhúzott egy fegyvert hosszú kabátja zsebéből: egy valamikor ezüstszínű, most már mocskos, viharvert pisztolyt. Ezüstös vagy sem, Thomas még életében nem látott ilyen fenyegető és halálosan ijesztő dolgot.
- Azt hiszem, nem értettük meg egymást - mondta a fickó - Meg vagytok híva a partira. És ezt nem lehet visszautasítani." (246. oldal)
Thomas még mindig Teresa után vágyódik:
"- Csókolj meg - mondta Brenda. - Csókolj meg, Tom.
Kezét még erősebben tapasztotta kétfelől Thomas arcára. Maga felé kezdte húzni a fiú fejét.
- Nem - mondta a fiú, ellenállva.
Brenda megállt, és megbántottság ült ki az arcára. A hullámzó, elmosódó arcára.
- Miért nem? - kérdezte. Most már csaknem teljesen elnyelte a sötét.
- Mert te nem vagy... ő. - Thomas hangja nagyon távolról érkezett. Lehet, hogy már csak egy visszhang volt. - Soha nem is lehetnél ő." (254.-255. oldal)
Thomas és Brenda összeszólalkoznak:
"- Sajnálom - mondta, megbánva az ájulás előtti nyers szavait. - Azt hiszem, gonosz dolgokat mondtam neked...
Brenda hirtelen ránézett. - Szart se érdekelsz, se te, se a barátnőd. Csak táncolni akartam, meg jól érezni magam, mielőtt vége mindennek. Mit gondoltál, hogy szerelmes vagyok beléd, vagy ilyesmi? És meghalok a vágytól, hogy a Buggyant kis menyasszonyod legyek? Térj már magadhoz!
A szavaiból csak úgy sütött a düh. Thomas hátralépett, mert úgy érezte magát, mintha a lány pofonvágta volna. Ám mielőtt bármit is válaszolhatott volna, Brenda csattogó léptekkel és nagy sóhajtásokkal felszaladt a lépcsőn, és eltűnt a szeme elől. Soha még nem hiányzott neki Teresa annyira, mint ebben a pillanatban." (266. oldal)
Thomas meglövi a Buggyant:
"Pisztolyát a kezében szorongatta olyan erősen, hogy egészen belefehéredtek a bütykei. Ettől eltekintve meglepően nyugodtnak tűnt. A pisztoly csövét egyenesen Thomasra irányította. Mielőtt bárki is megmozdulhatott volna, elsütötte a fegyvert. A mennydörgésszerű dördülésbe belerázkódott az egész szűk sikátor. Thomas bal vállát majd széttépte a belehasító nyers fájdalom." (270. oldal)
Fanartok:
Jorge és Brenda
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése