Az Útvesztő újraolvasás 2. nap

A korábbi napok újraolvasási anyagai ITT tekinthetők meg.

Figyelem! Az újraolvasós bejegyzések természetesen SPOILER-esek lehetnek azoknak, akik még nem olvasták ezelőtt a könyvet!

ÚJRAOLVASÁS 2. NAP: 6. fejezettől- 8. fejezetig (40.-60. oldal)

Tartalom: Thomast másnap reggel Newt ébreszti fel és elviszi az útvesztő egyik falához, ahol odakint a járatokban megpillantanak egy Siratót. Newt elmondja Thomasnak, hogy soha senki nem mehet ki az útvesztőbe, csak a Futárok. Aztán Alby körbevezeti Thomast, megmutatja neki a helyet, de a körbevezetést megzavarja, hogy a Doboz jelzi egy újabb fiatal érkezését. A fiúk legnagyobb döbbenetére egy lányt találnak a Dobozban, aki a nála lévő üzenet szerint az utolsó lesz.


Idézetek:

Mikor Thomas megpillantja az első Siratót az útvesztőben:
"Egy nagy, kerekded, nagyjából tehénnagyságú, de alaktalan lény tekergőzött dühösen a kinti folyosón. Az élőlény felmászott a szemközti falra, majd nagy csattanással az üvegnek ugrott. Thomas felsikoltott és
hátraugrott, de a lény is visszapattant. Az üveg kitartott.
Thomas vett két mély lélegzetet, és még egyszer az ablakhoz hajolt. Túl sötét volt, hogy mindent lásson, de ismeretlen helyről fények vetődtek a lény tüskéire és csillogó bőrére. A szörny testéből ijesztő eszközökben végződő karféleségek álltak ki. Egy fűrész, néhány penge és pár hosszú rúd, ez utóbbiak funkcióját nem lehetett egyértelműen megállapítani.
A lény egy állat és egy gép szörnyű keveréke volt, és úgy tűnt, tisztában van vele, hogy figyelik, és pontosan tudja, mi van a fal túloldalán. Nyilvánvaló volt, hogy be akar jutni a Tisztásra, hogy teletömje magát emberhússal. Thomas mellkasába jeges félelem költözött, alig kapott levegőt. Még az emlékei híján is biztosan tudta, hogy még soha nem látott ilyen iszonyatos dolgot." (42. oldal)

Alby bemutatja a helyet Thomasnak:
"Alby az ajtókra mutatott.
- Ez itt a Doboz. Pontosan havonta hoz nekünk egy hozzád hasonló újoncot, hetente pedig készleteket kapunk, ruhákat és ételt. Nem mintha nagy szükségünk lenne rá, eléggé önellátók vagyunk.
Thomas bólintott. Emésztette a kíváncsiság, alig tudta megállni, hogy ne tegyen fel kérdéseket. Be kéne ragasztanom a számat, gondolta.
- Semmit se tudunk a Dobozról, érted? - folytatta Alby. - Nem tudjuk, honnan jön, hogyan jut ide, ki irányítja. A bököttek, akiket ideküldtek, semmit se árultak el. Van áramunk, mi termeljük meg a legtöbb élelmünket, és ruhákat is szerzünk.
[.............]
- A Tisztást négy részre osztottuk. - Feltartotta négy ujját, ahogy sorolta őket. - Kert, Vérház, Tábor, Tuskók. Világos?
[............]
- A Kert. Itt termesztjük a növényeket. A vizet a földben futó vezetékekből kapjuk. Mindig ott voltak, különben már rég éhen haltunk volna. Itt sose esik. Sose. - Délkeleti irányba mutatott, a karámok és a pajta felé. - A Vérház. Itt neveljük és mészároljuk le az állatokat. - Aztán a szánalmas viskó felé bökött. - A Tábor. Már kétszer akkora, mint amikor először idejöttünk, mert folyamatosan bővítjük, amikor küldenek fát meg egyéb plottyokat. Nem szép, de megfelel. Legtöbben úgyis odakinn alszunk.
[............]
- A Tuskók. A temető is ott van a sarokban, a sűrűben. Nincs ott semmi más. Ha van kedved, járhatsz oda pihenni vagy üldögélni, engem nem érdekel. - Megköszörülte a torkát, láthatólag nem akarta tovább feszegetni a témát. - A következő két hétben mindennap más Elöljárónál fogsz dolgozni, amíg rá nem jövünk, miben vagy a legjobb. Lögybölő, Téglázó, Zsákoló vagy Ekés leszel, valamilyen munkát mindenképp rád osztunk." (46.-47. oldal)

Mikor a fiúk meglátják Teresát a Dobozban:
"Newt még egyszer lenézett a Dobozba, majd komoly arccal a tömeg felé fordult.
- Egy lány - mondta.
Mindenki egyszerre kezdett beszélni. Thomas csak foszlányokat hallott.
- Egy lány?
- Az enyém!
- Hogy néz ki?
- Hány éves?
Thomas majd’ megfulladt a zavar tengerében. Egy lány? Még bele se gondolt, hogy a Tisztáson csak fiúk laknak. Ideje se volt észrevenni." (57. oldal)

Teresa üzenete a fiúknak:
"A lány lángoló kék szeme ide-oda cikázott, ahogy mélyeket lélegzett. Rózsaszín ajka meg-megrebbent, amint újra és újra ugyanazt az érthetetlen dolgot motyogta. Majd megszólalt űzött, üres, de tiszta hangon.
- Minden meg fog változni.
Thomas csodálkozva nézte, ahogy a lány fennakadt szemmel visszahanyatlik a földre. Amint a háta nekicsapódott a kőlapnak, a jobb keze kilendült, és mereven az ég felé mutatott. Egy összegyűrt
papírdarabot tartott a kezében. Thomas nyelni próbált, de a szája túl száraz volt. Newt előugrott, szétfeszítette a lány ujjait, és megkaparintotta a papírt. Remegő kézzel kihajtogatta, majd térdre esett, és maga elé terítette a lapot. Thomas közelebb ment, hogy lássa, mi van rajta.
A papíron négy szó állt, vastag fekete betűkkel írva:

Ő az utolsó.

Örökre." (60. oldal)

Fanartok:

Sirató és Késlégy 

Teresa az érkezésekor 

"Ő az utolsó. Örökre."

Nektek van kedvenc idézetetek ebből a részből? Mi tetszett vagy nem tetszett benne? :)