2014. szeptember 8., hétfő

Az Útvesztő újraolvasás 8. nap


A korábbi napok újraolvasási anyagai ITT tekinthetők meg.


Figyelem! Az újraolvasós bejegyzések természetesen SPOILER-esek lehetnek azoknak, akik még nem olvasták ezelőtt a könyvet!


ÚJRAOLVASÁS 8. NAP: 36. fejezettől- 43. fejezetig (224.-256. oldal)

Tartalom: Miután Teresa magához tért, ő és Thomas találkoznak először és mindketten érzik, hogy már ezelőtt is ismerték egymást valahonnan. A többiek Teresa-t hibáztatják mindenért, ami mostanában történik, szerintük ő hozta rájuk a bajt. Aznap este nem záródnak be a falak, és még jobban megijednek. Teresa-t bezárják a Dutyiba, a fiúk pedig bezárkóznak a Táborba a Siratók támadás elől. A Siratók éjszaka rájuk támadnak, és elsőnek Gally-t viszik magukkal. A Siratók támadását túlélvén, azt veszik észre, hogy valaki felgyújtotta a térképeket, pont mikor Thomas és Teresa rájöttek, hogyan kell megfejteni az útvesztőt.


Idézetek:

Teresa elmagyarázza Thomasnak, hogy mire emlékszik:
"- Úgy érted... te emlékszel rám? - kérdezte Thomas.
Szégyellte, hogy az utolsó szó szinte sípolva hagyta el a száját.
- Igen. Nem. Talán. - A lány bosszúsan széttárta a karját. - Nem tudom, hogy magyarázzam el.
Thomas kinyitotta a száját, de be is csukta anélkül, hogy egy szót is szólt volna.
- Emlékszem arra, hogy emlékszem - mormogta Teresa, és egy nagy sóhaj kíséretében leült a földre. Felhúzta a lábát, és átkarolta a térdét. - Érzelmek, érzések. Mintha tele lenne a fejem polcokkal, mindegyik
szépen felcímkézve, csak éppen tök üresek. Mintha minden, ami ezelőtt történt, egy fehér függöny mögött rejtőzne. Téged is beleértve." (225. oldal

Nem zárulnak be este a kapuk:
"Alby megragadta Thomas mellén a trikóját.
- Mi történt? Majd én megmondom, mi történt, bököttke. Annyira lefoglaltak a szerelmetes pillantások, hogy megszűnt körülötted a világ? Nem vetted észre, mennyi az idő?
Thomas az órájára nézett, és rémülten vette tudomásul, mit mulasztott el. Már tudta, Alby mire gondol, még mielőtt kimondta volna.
- A falak, te bökött. A Kapuk. Ma este nem záródtak be." (230. oldal)

Gally nekimegy az egyik Siratónak, aki elkapja:
"Soha senki nem értette meg - kiáltotta a fiú, túlharsogva a befelé nyomakodó, a falat szaggató lény iszonyú zaját is. - Senki nem értette meg azt, amit láttam, amit az Átváltozás tett velem. Ne menj vissza a valóságba, Thomas! Ne... akarj... emlékezni!
Gally hosszasan Thomasra nézett, a szeme tele volt rémülettel. Majd megfordult, és a Siratónak ugrott. Thomas felkiáltott, amint a lény minden karja egy szempillantás alatt behajlott, és megragadta Gally karját és lábát, ellehetetlenítve a menekülést. A fiú teste - iszonyatos cuppogás kíséretében - több centire a lény puha húsába mélyedt. Aztán a Sirató meglepő sebességgel kirántotta magát az összetört ablakkeretből, és megindult a talaj felé." (249. oldal)

Thomas és Teresa rájönnek az útvesztő nyitjára:
"- Minho azt mondta, hogy a zónák felépítése ismétlődik, csak nem tudják megérteni, ez mit is jelent. De mindig csak egy zónára koncentrálnak, és az egymás utáni napokat hasonlítgatják össze. Mi van akkor, ha minden nap egy külön részlete a kódnak, és a nyolc zónát egyszerre kéne figyelni?
- Arra gondolsz, hogy talán minden nap egy másik szót adna ki? - kérdezte Teresa. - A falmozgások által?
Thomas bólintott.
- Vagy lehet, hogy csak napi egy betűt, nem tudom. De mindig azt gondolták, hogy a mozgások a kijáratot mutatják meg, és nem csak betűznek valami üzenetet. Térképként, és nem sima képként tekintettek
rájuk.
[..........................]
- Mi a baj? - ismételte Teresa.
Abból a szögből nem látott rá a Térképszobára. Thomas feléje fordult.
- Nem hittem, hogy fontos...
- Micsoda? - kérdezte határozottan a lány.
- Valaki minden térképet elégetett. Ha volt is kód, annak már annyi." (255.-256. oldal)

Fanartok:

Thomas és Teresa 

Sirató

Nektek van kedvenc idézetetek ebből a részből? Mi tetszett vagy nem tetszett benne? :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése